Az önzáró kiegyenlítőmű (ún."sperr diffi" Az elnevezés a német sperren: zár, zárol igéből származik) kanyaban megengedi a hajtó kerekek egymástól eltérő forgását. Ha viszont a tapadóerő csökkenése miatt az egyik kerék nem tud megfelelő vonóerőt kifejteni, a másik keréken az önzárási tényezővel arányosan nagyobb vonóerő adódik át. Az önzáró kiegyenlítőművel ellátott gépkocsi akkor is el tud indulni ha egyik hajtott kereke éppen nem érintkezik a talajjal. Természetesen csak akkor, ha egyrészt elég nagy a kiegyenlítőmű önzárási tényezője, másrészt ha a másik hajtott keréken az elinduláshoz szükséges vonóerő átadásához meg van a szükséges tapadás.
Az alábbi cikkben az ékpályás és a növelt belső súrlódású önzáró differenciálművekről lesz szó.

Radiális csúszótagokkal ellátott, ékpályás, önzáró kiegyenlítőmű

A két féltengelyre - a napkerekek helyett - hullámos kiképzésű gyűrűfelület, ún. ékpályakoszorú van erősítve, amelyek között a csúszótagok mozoghatnak. A külső és belső hullámos fogazással ellátott gyűrűk között helyezkedik el a kiegyenlítőműházzal egybeépített hajtó gyűrű, amelyen kör keresztmetszetű radiális furatok vannak. Ezekben a furatokban helyezkednek el a hengeres csúszótagok, amelyeknek legömbölyített végei a féltengelyekre szerelt ékpályakoszorú fogaival érintkeznek. A legömbölyítések között a hengeres csúszótagok magassága olyan hogy éppen átférnek az egymással szembekerülő hullámhegyek és hullámvölgyek között. A csúszótagok száma általában páros, így pl. a 11 ill. 13 hullámú gyűrűhöz 8 csúszótagot alkalmaznak. Ilyen kialakítás mellett általában 3 csúszótag ékelődik a hullámhegyek közé. Ennek az ékelődésnek a következménye, hogy amikor a főáttétel a hajtó gyűrűt forgatja, a két gyűrű, tehát a két hajtott kerék egyforma fordulatszámmal, a tányérkerék fordulatszámával forog. Ha a gépkocsi kanyarodik, akkor a külső kerék előresiet, és a belső kerék lemarad. Ezt az előresietést és lemaradást a csúszótag mögött és előtt lévő hullámvőlgy teszi lehetővé, amelynek terébe a csúszótag átjuthat. Valamelyik kerék megcsúszásakor a csúszótagok mindkét gyűrűvel azonnal összeékelődnek.

Mivel a szerkezetben nincsenek forgásirányt változtató fogaskerekek, a gépkocsi farolása nehezebben következik be. Ezzel az előnnyel szemben előfordulhat, hogy a csúszótagok és a gyűrűk kopása folytán mind kevesebb csúszótag ékelődik be és hajt. Ez végül elvezethet oda, hogy csak egy csúszótag ékelődik és viszi át a teljes forgatónyomatékot. Ekkor a fellépő nagy erő hatására a hajtó gyűrű eltörhet. Mivel a kopás előrehaladásának üzem közben semmiféle előjele nincs, az üzemképtelenség általában váratlanul következik be.


Axiális csúszótagokkal ellátott, ékpályás, önzáró kiegyenlítőmű

A fenti ábrán az axiális csúszótagokal ellátott ékpályás kiegyenlítőmű metszete és vázlata látható. Működési elve megegyezik a radiális csúszótagos kiegyenlítőműével.

Az ékpályás önzáró differenciálmű hátránya, hogy csak addig működik kifogástalanul, amíg a csúszótagok és az ékpályák meg nem kopnak. A fellépő nagy erőhatások miatt a kopások viszonylag hamar bekövetkeznek, így az ékpályás kiegyenlítőművek élettertama rövidebb, mint a csigakerekes vagy fogaskerekes kiegyenlítőműveké.


Növelt belső súrlódású, súrlódótárcsás kiegyenlitőmű

Az ékpályás önzáró kiegyenkítűművek mellet ismertek a növelt belső surlódású, surlódótárcsás kiegyenlítőművek is. A fenti ábrán látható megoldás tulajdonképpen egy kúpkerekes bolygóműves kiegyenlítőmű, amelybe a napkerekek és a bolygóház közé egy-egy többtárcsás tenglykapcsolót építettek be. A főnyomólapok amelyek agyán kívül hornyolás található, bordáskötéssel illeszkednek a féltengelyekhez. A bolygóműház belül szintén hornyolt. A kétolali nyomólapok és a bolygóműház között jobbról, balról surlódótárcsák vannak elhelyezve, amelyek váltakozva kapcsolódnak a bolygóműházhoz, ill. a főnyomólaphoz. A surlódótárcsák keréktúlpörgéskor az axiális erők hatására nagy súrlódóerőt létesítenek, ami megnöveli a kiegyenlítőmű belső súrlódási nyomatékát és ezzel biztosítják hogy a lassabban forgó tengelyre nagyobbnyomaték jusson.

Felhasznált irodalom:Miklós Ervin Gépjárműszerkezet és -javítás II. c. könyve
Gépelte és HTML formába "öntötte":Rebel