Az önzáró kiegyenlítőmű (ún."sperr diffi" Az elnevezés a német sperren: zár, zárol igéből
származik) kanyaban megengedi a hajtó kerekek egymástól eltérő forgását. Ha viszont
a tapadóerő csökkenése miatt az egyik kerék nem tud megfelelő vonóerőt kifejteni, a
másik keréken az önzárási tényezővel arányosan nagyobb vonóerő adódik át. Az önzáró
kiegyenlítőművel ellátott gépkocsi akkor is el tud indulni ha egyik hajtott kereke
éppen nem érintkezik a talajjal. Természetesen csak akkor, ha egyrészt elég nagy a
kiegyenlítőmű önzárási tényezője, másrészt ha a másik hajtott keréken az elinduláshoz
szükséges vonóerő átadásához meg van a szükséges tapadás.
Az alábbi cikkben az ékpályás és a növelt belső súrlódású önzáró differenciálművekről lesz
szó.
Radiális csúszótagokkal ellátott, ékpályás, önzáró kiegyenlítőmű
A két féltengelyre - a napkerekek helyett - hullámos kiképzésű gyűrűfelület, ún. ékpályakoszorú
van erősítve, amelyek között a csúszótagok mozoghatnak. A külső és belső hullámos fogazással
ellátott gyűrűk között helyezkedik el a kiegyenlítőműházzal egybeépített hajtó gyűrű, amelyen
kör keresztmetszetű radiális furatok vannak. Ezekben a furatokban helyezkednek el a hengeres
csúszótagok, amelyeknek legömbölyített végei a féltengelyekre szerelt ékpályakoszorú
fogaival érintkeznek. A legömbölyítések között a hengeres csúszótagok magassága olyan hogy
éppen átférnek az egymással szembekerülő hullámhegyek és hullámvölgyek között. A csúszótagok
száma általában páros, így pl. a 11 ill. 13 hullámú gyűrűhöz 8 csúszótagot alkalmaznak.
Ilyen kialakítás mellett általában 3 csúszótag ékelődik a hullámhegyek közé. Ennek az
ékelődésnek a következménye, hogy amikor a főáttétel a hajtó gyűrűt forgatja, a két gyűrű, tehát
a két hajtott kerék egyforma fordulatszámmal, a tányérkerék fordulatszámával forog.
Ha a gépkocsi kanyarodik, akkor a külső kerék előresiet, és a belső kerék lemarad. Ezt az
előresietést és lemaradást a csúszótag mögött és előtt lévő hullámvőlgy teszi lehetővé, amelynek
terébe a csúszótag átjuthat. Valamelyik kerék megcsúszásakor a csúszótagok mindkét gyűrűvel
azonnal összeékelődnek.
Mivel a szerkezetben nincsenek forgásirányt változtató fogaskerekek, a gépkocsi farolása
nehezebben következik be. Ezzel az előnnyel szemben előfordulhat, hogy a csúszótagok
és a gyűrűk kopása folytán mind kevesebb csúszótag ékelődik be és hajt. Ez végül elvezethet oda,
hogy csak egy csúszótag ékelődik és viszi át a teljes forgatónyomatékot. Ekkor a fellépő nagy
erő hatására a hajtó gyűrű eltörhet. Mivel a kopás előrehaladásának üzem közben semmiféle
előjele nincs, az üzemképtelenség általában váratlanul következik be.
Axiális csúszótagokkal ellátott, ékpályás, önzáró kiegyenlítőmű
A fenti ábrán az axiális csúszótagokal ellátott ékpályás kiegyenlítőmű metszete és vázlata
látható. Működési elve megegyezik a radiális csúszótagos kiegyenlítőműével.
Az ékpályás önzáró differenciálmű hátránya, hogy csak addig működik kifogástalanul,
amíg a csúszótagok és az ékpályák meg nem kopnak. A fellépő nagy erőhatások miatt a kopások
viszonylag hamar bekövetkeznek, így az ékpályás kiegyenlítőművek élettertama rövidebb,
mint a csigakerekes vagy fogaskerekes kiegyenlítőműveké.
Növelt belső súrlódású, súrlódótárcsás kiegyenlitőmű
Az ékpályás önzáró kiegyenkítűművek mellet ismertek a növelt belső surlódású, surlódótárcsás
kiegyenlítőművek is. A fenti ábrán látható megoldás tulajdonképpen egy kúpkerekes bolygóműves
kiegyenlítőmű, amelybe a napkerekek és a bolygóház közé egy-egy többtárcsás tenglykapcsolót
építettek be. A főnyomólapok amelyek agyán kívül hornyolás található, bordáskötéssel illeszkednek
a féltengelyekhez. A bolygóműház belül szintén hornyolt. A kétolali nyomólapok és a bolygóműház
között jobbról, balról surlódótárcsák vannak elhelyezve, amelyek váltakozva kapcsolódnak
a bolygóműházhoz, ill. a főnyomólaphoz. A surlódótárcsák keréktúlpörgéskor az axiális erők
hatására nagy súrlódóerőt létesítenek, ami megnöveli a kiegyenlítőmű belső súrlódási nyomatékát
és ezzel biztosítják hogy a lassabban forgó tengelyre nagyobbnyomaték jusson.
Felhasznált irodalom:Miklós Ervin Gépjárműszerkezet és -javítás II. c. könyve
Gépelte és HTML formába "öntötte":Rebel